2017-ben a Trivium a The Sin and the Sentence albumával megnyerte nálam az év külföldi lemezét és ezt azóta sem bántam meg. Néha magamat is meglepem. A 9. nagylemezt, a What the Dead Men Say-re ezért is elég nehéz szerep várt. Kíváncsi voltam, hogy képesek lesznek, akár csak megközelíteni az előző…
Az Igorrr egyik nap szembe jött velem a Youtube-on és azt mondta, hogy elérkezett az idő. Valahogy így volt, hogy a már sokszor hallott zenekar vagy zenész tehetség lemezét meghallgattam. A Spirituality and Distortion lemez bizony elég sok érdekességgel szolgált,. Pedig elsőre úgy tűnt, a Downgrade…
Először is hagyjuk, hogy a Cavalera testvérek nélkül / velük / ellenük / miattuk / stb. milyen ez a lemez vagy milyennek kellett volna lenni. Ezek a viták harmadik világbeli országokat tesznek tönkre és ráadásul nem is derül ki soha az igazság. A 15. Sepultura lemez, a Quadra egy jól átgondolt,…
Bagoly mondja Kvelertak! Befutott vagy inkább berepült a 4. Kvelertak album, ami felüdülés volt számomra. Egyetlen albumukat sem ismertem eddig csak pár dal csapdosta szárnyaival a fülemet. Mivel szinte megkerülhetetlen zenekar lett az évek során a norvég csapat, ezt igazolja, hogy 2017-ben a…
Ha jól emlékszem az Apocalyptic-at utoljára, akkor emlgettem, amikor a 7th Symphony-ról (2010) írtam utoljára pontosan 10 éve, de nem ragadt meg azaz album (sem). Nem vagyok nagy rajongójuk csak a Metallica feldolgozásaik nagyon bejöttek még sok ezer évvel ezelőtt. Amúgy sem tudom honnan szerzik a…
Az évértékelő beszédemet Áder Jánossal, Palpatine-nal és Sólyom Lászlóval írtuk közösen. A sok unalmas maszlag mellé belecsempésztünk bakancslistás koncerteket, nagy visszatérőket és persze szomorú veszteseket is. Ez az év, mint ahogyan jósoltam is tavaly az előre megvásárolt jegyekből, igazán…
A 3 évvel ezelőtt megjelent Sorceress (2016) lemez után teljesen eltettem a zenekart jó mélyre, aztán rálapátoltam még egy talicska sza**. Nem láttam bennük sem a megújulást, sem annak a csíráját, hogy valaha még valami érdekes albummal fognak előállni. Mikaelék azonban megmutatták, hogy van bennük…
Bár az új Opeth-el és az As I Lay Dying-al kellene foglalkoznom, közben becsúszott a Depresszió és a Tankcsapda új alkotása. Kénytelen voltam valami egyszerűt hallgatni már, mert a Tool annyira leszedált, hogy egy kis lazaságra vágytam. Mindkét magyar zenekartól azt kaptam, amit vártam, talán egy…
A Slipknot szinte mindig a kőkemény, brutális és a populáris metál közé szorította be magát. Egyik arcukkal az érzelgős és jól énekelhető refréneket dalolják, a másikkal pedig a beteges, gyors, hörgős számokkal pedig az egyáltalán nem családbarát címre hajtanak. Az eddigi albumaik többnyire vagy ez…
A százmilliomodik VOLT fesztiválomról már nehéz újat mondani. Innentől már csak egyszerűen elmondom az érzéseimet rutinból. Annyi minden változott az évek alatt a fesztiválon, hogy reggelig anekdotázhatnék róla. Mi, vagyis a közösség, akikkel évről évre meghódítjuk Sopront szintén változtunk:…