A feldolgozásokat általában véve gyűlölöm, mert a legkülönfélébb módokon képesek tönkretenni egy-egy remekművet. Sokszor valamilyen mondvacsinált oknál fogva teszik ezt, máskor egy komoly esemény okán készítenek átiratot, de csak a szélesebb ismertség reményében bízva. (pl. Bad Wolves) Van,…
A tavalyi és tavaly előtti év végi posztot visszaolvasva rájöttem arra, hogy sosem az történik, amit megígérek vagy szeretnék. Szegény ember az, aki ígérni sem tud, de inkább leszek csóresz, minthogy megint megpróbáljam megfejteni a jövőt! 2018-ra több kritikát és az EZborító! posztsorozatot…
Előző évben egyetlen zenével foglalkozó könyvet olvastam el és ezt a hagyományt idén sem törtem meg. Lemmy után a Slayer-t vettem a kezembe és amennyire csak lehetett igyekeztem megérteni és beleásni magam a Slayer titkaiba. Joel McIver írása egészen más, mint Lemmy önéletrajzi könyve. A trash metál…
Életem első Machine Head koncertje pont olyan jó volt, mint amiben nagyon bíztam! Sőt a Catharsis turné budapesti állomása, még túl is tett rajta - bár én sem hittem volna, hogy ilyen hosszú lesz ez a beigazolódás! Csak azt bánom igazán, hogy akkor nem lehetettem ott, amikor igazán a csúcson volt a…
Talán mondhatom, hogy a metál szeretetének csíráját a Machine Head ültette el a szívembe, ezért is vártam különösen az új albumot. Meg azért is, mert az Unto the Locust (2011) és a Bloodstone & Diamonds (2014) igazi csalódás volt, mondhatni búbánatos orrbiggyesztés. A kritikusok és főleg a…
Olykor a legnagyobbak is hibáznak és most nem a zenére gondolok. Amikor a Metallica egyik videóját újra megnéztem, akkor olyat vettem észre, amit sokszor kiszúrtam már, csak mindig elsiklottam felette. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg videót lehetne összegyűjteni még ebből a témából, de első…
