Már több, mint egy hete volt az Esti Kornél tripla lemezbemutatója, de még mindig az állítom, hogy az idei év legjobb koncertjét mutatták be. A középső napon voltunk, amikor a főpróba már megvolt, de még elég szussz (először leírt szó) volt bennük és lendület. A hangulat elvitt minket egy másik világba. Az Esti Kornél már a Boldogság, te kurvával is bebetonozta magát a szívembe és azóta is hordták a téglákat és építették a koncerttermet. Most pedig játszottak is benne.

Az Eltűnt idő lemezbemutatóra bevallom színjózanul mentem és úgy is távoztam. Ez nem gyakran fordul elő velem, ha koncertről van szó, de az élet úgy hozta, hogy sofőr szerepben voltam. Kicsit aggódtam is emiatt, hogy biztosan csalódás lesz így és amikor az Idegen nevű zenekart hallottam csak tovább erősödött bennem ez az érzés. A srácok nem voltak rosszak, mégis azt éreztem, hogy csak egy zenekar a sok underground banda közül, akik szavakat raknak egymás mellé és azt gondolják majd úgy is jön az az érzés. Nem jött, üres volt.

Aztán közeledett az EK koncertje, megtelt az A38 és elkezdődött valami megállíthatatlan. Eszméletlen, hogy a majdnem 2 órás koncerten nemhogy nem unatkoztam, de lenyűgözött mennyire jól összerakták és mégsem volt show íze. Akkora erő volt benne, hogy így utólag visszagondolva, még az Apey koncerten is túltett. Az Eltűnt időt, ha jól emlékszem végig is játszották és a régi dalokkal megtűzdelték. Mégsem volt az az érzésem, hogy hullámzott volna a hangulat a régi és az új dalok között, ami ilyenkor elég gyakran megesik. Sőt az új dalokat is úgy énekelte a közönség, mintha nem is lemezbemutatón lennénk.

A tömeg nagyon vegyes volt, a szokásos fiatalokon túl az egészen idősekig, persze inkább a fiatalabb korosztály volt most is a húzóerő. Gondolkodtam is, hogy ahogy engem 15-20 éves magam körül egy-egy zenekar szövege nem csak azért fogott meg, mert egyáltalán volt értelme, hanem, mert úgy éreztem, hogy értik a problémáimat. Egyébként pedig de szar azt tudni, hogy 31 évesen már arra gondolok vissza, hogy a 30y-ra én is így ugráltam az első sorban, aminek már vagy 15 éve! Az EK-nak pedig valóban olyan szövegei vannak, amik csontig hatolnak, így ők nem is annyira csak a fiatalabbak gondjaival foglalkoznak.

Ha már a korról beszéltünk, hadd emeljem ki azt a nénit, aki mellettünk állt és (remélem nem sértem meg), de kb. 70 éves lehetett. Minden számot énekelt, a hangzavar nem zavarta, sőt szerintem imádta a zúzást! Plusz vicc, hogy az én hátam már készen volt, de a néni lazán letolta az egészet! Respect!

És még két valami. Egyik. A három koncertből kettőn telt ház volt és a képek alapján a harmadik is közel az lehetett, ami már önmagában óriási dolog. Nem csak mert félő, hogy nem lesz nagy az érdeklődés, de a zenekarból is kivehet annyit, hogy a harmadik napra már elfogyhat a lendület. Azonban nem így történt (gondolom).
Másik. A Boldogság te kurva szám most először jött úgy át nekem, hogy a közönséggel együtt énekelve kacsabőrös libabőrös lettem. Minden szempontól ez volt az idei legjobb koncert!