Az Amberjack-et első hallgatás után - magam sem tudom miért - egyszerűen félretettem. Az idő sem úgy hozta, hogy foglalkozzak a zenekarral. Aztán belevágtam újra a dalok feldolgozásába és mintha egy teljesen új világ fogadott volna. Az Amberjack számomra egy kézzel fogható együttes, akik pontosan tudják mit akarnak - játszani! Egy igen kellemes meglepetés minden zenekedvelő számára!

2016-ban I. helyet értek el a Pulzus Tehetségkutatón és így látatlanba én is a dobogóra helyeztem volna őket. Amerikai stílus jegyeket képviselnek, a hard rock-ot, a blues-t és a rock & roll világát ötvözik, finom átmenetekkel. Gyakorlatilag észre sem veszed és egy Jimi Hendrix-es gitárszóló után, már a 66-os úton gyalogolsz szalmaszállal a szádban. Veszélyesen ügyes megoldásokkal operálnak. Engem is megnyertek valahogy, pedig a közepes tempójú zenéket nem szeretem, de mindegyik stílusból hoztak egy olyan részt, ami miatt együtt nagyon jól szól. A blues-ból az érzést és nem a ringatozó monotonitást, a hard rock-ból az erőt, nem az egyszerűséget, a rock & roll-ból pedig a lendületet, nem a hitványságot! Az I Don't Give-ben érezni a legjobban ezt a stíluskoktélt, amit bátran ajánlok mindenkinek.

Azért is kampányolok a Storm album mellett, a címről még nem esett szó, szóval akkor most mindenki írja fel magának, mert ez egy teljesen kortalan album. Sokszor mondom azt zenére vagy zenekarokra, hogy hangulat kell hozzá. Az Amberjack-re viszont azt, hogy hangulatot képes előidézni, képes hangulattá tenni. (Mély mondatok voltak ezek.)

Ami egyébként megijesztett első hallgatásra, az Láng Vince hangja volt, mert nem tudtam értelemezni a képletben. Nem éreztem a borsódzó libabőrt. De így utólag viszont megkövetem magam, mert nagyon megtetszett a hangja/hangszíne. Most már azt mondom, hogy ehhez csak az ő hangja illik. Néha még Jamiroquaiosdkfvsnsfélemajdnemolyan dalt is úgy énekel, mintha ez lenne a világ legegyszerűbb dolga. Igazi, lendületes, bármeddig elhallgatós dal lett a Freak Show.

A Storm album borító viszont nekem nem tetszik és nálam a borítók nagyon erős tényezők. Nem igazán jött át a kötődés a zene és a borító között (értem én a horgot), de ettől függetlenül sem nyerte el a tetszésem.

Nem találok benne semmi érdekeset. Kicsit sajnálom, mert rengeteget tud számítani egy albumborító és legalább ilyen izgalmasnak kellett volna lennie, mint a zenekarnak! Na majd legközelebb!

Érdekes az egész, mert nem kifejezetten az én stílusom, sőt az utóbbi 10 évben egy zenekart sem tudnék mondani, akik eszembe jutnak róluk. De, amikor már tényleg sokadszorra hallgattam meg őket, Incubus és Alter Bridge-es emlékek tódultak fel bennem (gyerekkoriak), ami jó érzéssel töltött el. Szóval hajrá, csak így tovább! Remélem jövőre valami fesztiválon találkozunk!

Amberjack csatornák:
Facebook oldal
Honlap
Youtube csatorna