A hétvégén Intim Torna Illegálon voltunk és már nem is lepődök meg, hogy mennyire jól éreztem magam. Pedig ez csak a második olyan koncertem volt tőlük, ahol nem egy fesztiválon botorkálok oda egy sátorhoz/színpadhoz/pódiumhoz/emelvényhez, hogy meghallgassam őket vagy meghallgassak valakit, de véletlenül ITI-n kötök ki. Az együttes belügyeinek viszályai után sem volt érezhető semmilyen formahanyatlás. Sőt egy egészen érdekes momentuma is akadt a koncertnek, ami akár rosszul is elsülhetett volna...de nem. (Ez olyan bulvárosan hangzott.)

Az Akvárium szinte összes koncertje Sold out-os lassan és alapból mindenki 2 napos koncertekkel számolhat. A magyar ember egész évben fesztiválozni akar, ezt el kell fogadni és örülni kell neki! Nem csodálkoznék rajta, ha az ITI is beállna jövőre ebbe a sorba a Vad Fruttik vagy éppen a Szabó Balázs Bandája mögé. Adva volt tehát, hogy rajongókból nem lesz kevés. Ezzel a szoldáutos érzéssel indultunk el a barátnőmmel a tett színhelyére. Valóban nagy volt a tömeg és voltak, akik egy jó órával a kezdés előtt az ajtó előtt álltak, hogy majd az első sorból izgulhassák végig a koncertet, hogy aztán a söröket kapják a nyakukba.

Barátom elég jól elkapott pillanata!

A koncert előtt az ITI-nél mindig a saját számaik szólnak (legalább is így rémlik), egyfajta bevezetésként. Erre nem tudom a magyarázatot, persze nem kell Rammstein-re beizzítani a közönséget, de ez így kicsit furcsa nekem és mindig ez a kép jut eszembe róla. Amúgy nagyon szeretem a zenekart, például a kevés szöveg miatt, amit a számok között kapunk. Általában még a dalcímeket se mindig tudjuk meg, nyilván ez a legtöbb embert nem is érdekli.

Ez meg új dal, ami meg szokásosan intim lett!

Ami viszont jól sikerült, bár egy kétélű fegyver volt, az a busztragédia áldozataira való emlékezés az Ébressz fel dalra. Nem szeretem, amikor összemosnak vagy felhasználnak hétköznapi eseményeket zenekarok. Ráadásul ez a "téma" nagyon érzékeny és friss és egyszerűen nem hittem volna, hogy odavaló. De valahogy nem volt sem tolakodó, sem bántó és hála az égnek a koncertre sem ült rá ez a nyilván nem kellemes hangulat. Meghittnek sem nevezném, de az átmenet a dalok között jól sikerült, így azt mondom belefért és nem sérült sem a közönség, sem a zenekar, sem maga a pillanat.

Nagyjából ennyi lett volna ez a beszámoló. Egy tökéletes koncert volt, ami a hideg téli napokat nagyon jól fel tudta rázni. Ki tudott kicsit zökkenteni ebből a fesztiválmentes időszakból. Szóval menjetek ti is sok koncertre, ahelyett, hogy otthon innátok a meleg teátok!