Újfent egy másik zenei stílust hallgattam meg magammal és beszéltem át. A Deep Glaze a nem is tudom mit képvisel pontosan. Kicsit a klasszikus soft rock, az alternatív és a kísérletező kémcsövek között helyezkedik el - éppen melyikhez áll közelebb, azt az adott alkotás mondja meg. Sőt néha szinte Carbonfools-i hatások is jellemzik máskor meg a filmek képkockái között húzzák meg magukat. De kezdjük az ele...valahonnan kezdjük el!

A 2/5-ad görög zenekar nagyon jól érzi a mai világot, de mégsem talál benne helyet. 2015-ben ugyanis, az első (kis)lemez, Unveiled megjelenéskor már istenítette őket az internet fontosabb médiumai (pl. mno, ez mondjuk új cikk, index) de aztán mégsem lett minden kiscsaj hátán DG feliratú tetoválás. Pedig, ahogy említettem a Carbonfools-i vonalon evezni elég hálás dolog. Fehér Balázsék nedves bugyis lányok előtt koncerteznek mióta világ a világ és talán még a fiúk is néhol elcsöppennek. De mivel elkalandoztam, ezért vissza a Deep Glaze-hez.

A kísérletezés annyira bejött nekik, hogy szinte érezni mikor, melyik stíluson indultak el dalírás közben, két cigi között. Egy kicsit a brit popban varázsolnak, egy kicsit divatosan egyszerűen szédítő húrokat pengetnek, máskor meg komoly rock and roll témákat dobnak közénk, mint egy gránátot. Abból az igazán jóízű r'n'r zavarból, a jót szedik csak ki. Azért írtam egyébként róluk, mert a Pressure lemez nemrég jött ki és, amikor meghallgattam úgy éreztem, mint amikor azt látom egy filmben, hogy a főhős egy fontos, döntő ponthoz ér és elgondolkodik, ül, vár, iszik, dühöng, beletörődik, ideges. Mély érzésekkel operálnak, nem karcolnak felülről, mint Oravecz Nórika. Ezekben a dallamokban sokszor a sors elfogadását véltem felfedezni, mert a sors is megfoghatatlan. És megfoghatatlan a Deep Glaze zenéje is, ezért nem fognak soha nagy ismertségre szert tenni, mert olyannak írják le a világot amilyen, nem olyannak, amilyennek mindenki látni akarja. Arról pedig még egy szót sem írtam és nem is fogom jobban kielemezni, hogy mennyire elszállósak a témák, de feszesek is egyben. Nem a Nirvana-t hallgatod, ahol érzed a fű szagát. Olyan harmónia van bennük, hogy szégyen.

2015-ben, ahogy említettem már egyszer befuttatták őket, kaptak mindenféle elismerést Az év dala 2015, Hungary's Best Artists of 2015, TOP Lemezek 2015, 2015- Az év legjobb magyar dala ilyen címeket tehettek a polcra. De ez az elismerés nem volt elég széleskörű, ám most itt a következő impulzus, ami újra lökést adhat. Én sok sikert kívánok nekik, mert amúgy egy hiányt pótolnának ők hosszú távon a zenei életben - mondjuk őszinte leszek, nem tudtam, hogy van ilyen hiány, de ők megmutatták, hogy van.

Ez a borító amúgy, szinte szó szerint isteni. A Pieta-ra hajazó gondolat, nem lett sem gusztustalan, sem vallásgyalázó, de még csak érdektelen sem. Az elfolyt arc pedig további gondolatokat ébreszt és kissé újragondolták a témát. Nagyon oda tették magukat, látszik, hogy van értelem a csapatban.

Deep glaze csatornák:
Facebook oldal
Youtube csatorna
Soundcloud link
Instagram
Bandcamp